Subscribe

Egyik kedvenc magyar együttesem nem is olyan régen új albummal állt elő,viszonylag régen mert az album pontosan 2014 márciusában mutatta meg magát,ami lassan egy éve volt.

Nos 6 Subscribe koncerten túl és 7 hónap hallgatás után a ‘This Moment Will Soon Be Gone’ lassan de biztosan véste be magát szívembe(hogy nyálasan fogalmazzak) de a lényegre térve ez az album egyszerűen kifogástalan lett.

A szolnoki C+ fesztiválon adott koncerten is hallhattam már pár új számot,akkor még ismeretlenként hallgattam őket,de érzetem a varázst,valami történt.

A szegedi SZIN fesztiválon aztán elszabadult a pokol.És itt meg is ragadnám az alkalmat,hogy felhívjam a SZIN-es fiatalok/főleg rockerek figyelmét arra,hogy valamit nagyon ELBASZNAK.Az ember azért áll legeslegelőre vagy legesleghátra,hogy ne kerüljön bele se a pogóba,se a wall of death-be , sem pedig semmi másba,amit a rockerek táncának nevezhetünk.A legelső sorban álltam és nem csak hogy lepogóztak de(és itt a második pont!)egyáltalán nem figyeltek arra,hogy igenis én NŐ vagyok és nem vagyok se hatalmas,se izmos,szóval ha már a földön fekszem nem muszáj továbbra is ugrálni rajtam. A kedves bizti őrőknek akik pedig flegmán tették fel a kérdést mindezek közben,hogy: “mivan nem voltál még rock koncerten?”szívélyes üzenetem küldöm: de,voltam,körülbelül ezer rock koncerten és sok fesztiválon,ezért is tudom az “alapszabályokat”,mindemellett igazán meglepett hogy sem Thirty Seconds to Mars,sem Bring me the Horizon,sem más rock koncerten nem éreztem még hasonló halálélményt és endorfinbombát egyszerre. Szép volt Subi.

Visszatérve.

Az album minden egyes száma egy történetet mesél el,mind mást és valahogy így lesz az egész kerek.Az összes számot egytől egyig imádom,igazából nem tudnék kiemelni “kevésbé jót”,viszont “kicsit jobb” számok vannak,pontosan 3 szám lett a kedvencem.

Az álomtégla után csak találgattunk mikor alkot megint a Subi egy magyar számot,ami ismét himnusszá válhat.Hát megszületett.

“Tépj függönyt” sejtelmes cím,de nem meglepő Subiéktól. A Tépj függönyt nagyon nagyon jól lett megírva,zeneileg és szövegileg is,arról sem akarnék sokat írni,hogy mért kellett 3x meghallgatnom a számot,hogy rájöjjek ez a szám bizony MAGYAR. Bálint és Máté ajkai teljesen angolra álltak,vagy csak a Subi rajongók füle állt teljesen angolra,de nehéz volt befogadni a magyarul írt számot,amire ha jól figyelünk egy teljes szerelmi történetet mesél el. 10/10

Második helyen az Every Skin c. szám áll,persze azért mert egyszer e szám refrénjét kéz a kézben énekeltem Bálinttal. Na jó,nem. Ez a szám odabasz és azt hiszem ez a legjobb szó amit mondhatok rá.Nem is akarom feszegetni,tessék hallgatni,tessék imádni.

A harmadik helyen pedig a The Trice c. szám áll,amihez nemrég készült klipp is.Tessék ezt is nagyon szeretni.A klipp elég összetett,de értelmezzük a dalszöveget,majd a klippet és lassan kitisztul a kép.Lényeg a lényeg a szám remek,a klipp remek,jé és nem valami amcsi kopp.

Összegezve egy újabb hihetetlenül tökéletesen kaotikus albumot ismerhetünk meg ami oly mértékkel fújja le a hajunkat a fejünkről,hogy megáll az ész.Ez szerelem.